No.Elkezdem a blogot és előre elnézést, ha még döcögős leszek, de bele kell jönni ebbe is. Már nem dolgozom. :) Csütörtökön elbúcsúztattak a kollégák, szám szerint 65 ember, amit el sem tudok mondani, mennyire jó érzés! Kaptam egy digitális képkeretet, amire a búcsúztató fotói is felkerültek, tehát egy kicsit magammal viszem Őket is. Tegnap este a közeli barátokkal is elmentünk egy búcsúsörre...ez is jól sikerült. Tőlük is kaptam egy szépséges nyakláncot. Engem itt szeretnek kérem! :) De hát én is Őket, talán nem is tudják, mennyi pozitív energiát, erőt adnak nekem. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen barátaim vannak!
Az itthon töltött maradék idő még pakolással, ügyintézéssel, takarítással telik... No meg ami időt lehet még a családdal tölteni. Ma beszéltem Edittel, ha isten is úgy akarja, lesz saját vackunk, mire kimegyünk! Amolyan kínai stílus, kici occó, a minőség se első osztály, de a MIÉNK!
Ezek a hírek ma. Most megfőzök egy jó krumplifőzit a holnap hazatérő kiéhezett fesztiválozóknak. :) hamarosan jelentkezem!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
marimami 2011.07.02. 18:52:00
Ez egy kicsi elszomorít, de segít is.
Innen más csak az a dolgom, hogy szorítsak minden távoli családtagomnak.
Valahogy Máté Péter egyik dala jutott eszembe.(egy kicsit aktualizálva):
remélem,"te itt hagysz,én meg odaadok
nektek egy darabot a szívemből"
Anyu
Gabos69 2011.07.02. 19:51:30
aadipoki 2011.07.27. 13:50:54