Nos, most a blogírásnál is bekövetkezett, ami sokszor történik velem, ha megjegyeztetem a belépési adatokat. Valamiért nem léptetett be rögtön és persze nem tudtam az jelszómat.... De itt vagyok újra! :))

Szóval az elmúlt időben elég sok minden történt. Itt volt Ági barátném 10 napot. Jól elterveztük, hogy megyünk mindenhova, a szabadságomat is kiírtam. Erre az én drága, egyetlen "főnököm" kijelentette, hogy mivel Erna szabin van, én nem mehetek, ha van meló... és persze, hogy most volt! Egész héten dolgoztam, míg Ágnes asszony nálam vendégeskedett. Jellemző. Amúgy Ági hozott némi jó időt is, míg itt volt, aztán haza is vitte. :) Azért ügyes kislány lévén, egyedül is elkirándulgatott, olyan helyeken járt, ahol még én sem. De a 7végét azt Londonnak szenteltük. Reggel 9kor már a vonaton ültünk. Mivel az Olimpia pont akkor kezdődött, hát az amúgy se kevéssé zsúfolt Londonban hemzsegtek a népek! :) Gyönyörű időnk volt, úgyhogy a szabadtéri látványosságokat vettük sorra. A Hyde Parkon keresztül indultunk, ahol rögtön megvetettek velünk zászlós arcmatricát. Mivel magyar zászló nem volt(!) (gondolom a következő Olimpián már felkészültebbek lesznek az eredményeinket tekintve!!!) vettünk angol zászlót. Gondosan magunkra is tapasztottuk, amitől igen népszerűek lettünk! :D A szembejövő emberek mindig mosolyogtak. A matrica árusokkal is több körben összefutottunk, Ők mindig lelkes éljenzésben törtek ki, mikor megláttak! Bejártuk a Buckingham palota környékét, (itt egy csomóan vártak a valamilyen sportolókra, akinek itt volt a befutója) a Trafalguare Square-t, Westminster Abbey-t, Tower Bridge stb. Felültünk a London Eye-ra is. Hát az óriás keréknél picit nagyobb! :) Meglátogattuk Vikiéket is, (gondoltam megpihenünk kicsit a babázással) erre Viki közölte, hogy megyünk sétálni, mert a gyermek még nem volt levegőn... (áááááááá) Miután legyalogoltuk a lábunkat, felkerestük a szállásunkat. A bejelentkezési procedúra végén a recepciós lány megkérdezte a nemzetiségünket is. Mondtuk magyarok vagyunk. Erre a lány: Akkor sziasztok! :D Szóval kicsi a világ, pont egy magyarba botlottunk! :) lecuccoltunk, aztán még elmásztunk a Piccadilyre, mert az még kimaradt a tervből. Hát az este igen látványos! Rengeteg szórakozóhely, ennek megfelelő őrült népek. Már nézni is sok! Végül egy üveg bor társaságában visszatértünk a szobánkba és a tévénézés mellett rögtön el is aludtunk. Másnapra maradt a Madam Tussaud panoptikum. Még ezt is jól kitaláltuk, mert míg bent voltunk, addig esett az eső. Amellett, hogy fotózkodtunk a jelenlegi sztárparádéval, végigmentünk bátran a horror részlegen is, a végén pedig egy 4D-s moziélményben volt részünk! Őszintén, én még 3D-sben sem voltam, de ez! Valami szuperhősös rajzfilmet vetítettek, amiben felismertem Pókembert, meg a Hulkot.(amúgy Hulkot egy előző panoptikum látogatáskor ismertem meg) Kövezzetek meg, a többi hős nem tom ki volt. De a sztori az volt, hogy Londont megtámadja egy bazi nagy robotszerű IZÉ és a hősök meg jól megvédik a várost. Az, hogy a szilánkok repültek felém, az még hagyján! De az óriás döngő lépteinél rezgett alattunk a szék. Mikor valaki hátába kést szúrtak, azt a mi hátunkban is éreztük. Ha bomba robbant, a szele levitte a hajunkat. majd még vízzel is lesprickoltak. Szóval haláli volt! :) 

Ezek után egy nyugisabb sétára indultunk a Regent's parkba. Az is valami gyönyörű. Az ember el sem hiszi, hogy a zsúfolt nagyváros közepén ekkora zöld, mit zöld? ezer színű virágos csodahelyek vannak! Viszont egy hátrapillantásnál megláttuk, hogy a felhők csapatösszevonást tartanak, ezért inkább visszaindultunk Wellingboroughba. Ahogy megérkeztünk, leszakadt az ég!

Hatalmas vihar volt, de mi épp egy hosszú és igen jó filmet néztünk (Attila- Isten ostora, Gerard Buler!!!) ezért nem nagyon figyeltük a kinti zajokat. Volt némi fura hang, de nem foglalkoztunk vele. A film után zokniban kislattyogtam a konyhába és egy víztócsába léptem. De az a durva, hogy a szekrényen állt a víz, előtte a földön állt a víz, viszont se plafonon, se falon víznek nyoma sem volt. Szóval ez egy rejtély, a következő viharig. Ja! Ablak sincs a konyhán, tehát ott se jött be....

No eme 7vége után, Ági visszatért Magyarhonba. Nekem még 2 napig az összes izmom fájt, az összes lábamban, de azért nagyon jó volt! :)

Azóta dolgozom minden nap, esténként sorozat függök és persze lakberendezek. Már négy kaktuszom is van! :)

Szóval jól vagyok. Költekezem és Anyu ez Neked szól: rakom félre a vésztartalékot is!!!! :)

Lassan a kölkeim is visszatérnek és majd jól leesik az álluk, hogy milyen klassz az új kégli! :)

Londonos képeket itt: https://picasaweb.google.com/103481306729384547079/London2012072829?authuser=0&authkey=Gv1sRgCLWmpe3YhrGnmgE&feat=directlink