Megint jó rég írtam. 

Azóta a srácok hazajöttek, sőt már vissza is rázódtak a régi kerékvágásba. Élményekkel feltöltődve, savanyú fej nélkül sikerült megúszni a hazatérést. Lívia végre elhatározta, hogy sportolni fog az egyik osztálytársával. Van itt egy jó sportcentrum, uszodával, edzőteremmel, meg minden jósággal állítólag. (mert ugye, én még csak kívülről láttam... :) ) Hittétek volna, hogy 18 év alatt szülői beleegyezés kell ehhez is???? Illetve már Olivér is megfelel... Szóval kedden nekifutnak a beiratkozásnak újra. Itt nagyon komolyan veszik a baleset megelőzési szabályokat... Szegény lányom, minden nap elmondja, hogy már szeretne 18 lenni... :D Majd rájön. 16 évesen még én is hajtottam az időt... 

Nálam csak telnek a dolgos munkanapok. Most épp szívatóágon vagyok, mivel a Peter (beosztó ember) felesége kinézte a helyemet magának. Ennyit a karrieremről... :S Úgy látszik, azért itt is jobban számít, hogy valakinek a valakije vagy, mint az, hogy hogyan dolgozol. Hülye tehén. Má bocs. De télleg az. Egy dobozt nem tud lerakni a raklapra, mert nem fér hozzá a hasától! :D De le van tojva az egész, legalább hívnak dolgozni. 

Mellesleg végre valami beérik a sok papírozásból, amit a hivatalokkal folytatok. Megkaptam a családi pótlékot! :) Visszamenőleg is. Úgyhogy megint képződött némi biztonsági tartalékom. Végre a gyerekeknek is tudok zsebpénzt adni. Gyűjthetnek a nyárra. 

Február végén az egyik barátnőjük kijön látogatóba, itt lesz úgy tíz napig. Persze erre is nagy készülés van már. Jól kitalálták, hogy majd elviszik Annát... hova is? Mert hogy nem ülhetnek be sehova... (mármint pubba) Az én kocsmázáshoz edződött drágáim, most meg vannak lőve... De talán egy London túrát majd sikerül beiktatni, már az is jó program lenne... 

Hogy végre én mikor jutok valahova, azt nem tudom... Bár az igazság az, hogy amíg tél van, a szívem se fáj igazán, mert bár itt ma volt a leghidegebb (-2 fok) de nekem mozdulni sincs kedvem. Annyit alszom, mint egy medve.

Jaj! hát nem is mesélem, hogy egész nappali formája van már a nappalinak! Kaptam Edittől egy tv-t, meg tv-állványt, (igaz, hogy antennám még nincs) beüzemeltem a házimozit. Valamint téglából és deszkából építettünk egy könyvespolcot. Tök jól néz ki, szerintem!

Na meg a másik, most hogy keresgéltem a fotók között... Edit egyik nap reám bízta a kutyáját, mivel náluk jómunkásemberek dolgoztak éppen. Fufi a drága, egy szobakutya, akit Editék családtagnak tekintenek. No, hát én is felkészültem Fufi érkezésére, felhoztam a lábtörlőt, hogy szegény kutya ne már a parkettán legyen kénytelen szunyókálni... Ahogy én azt hittem... Amíg ágyban voltam, Fufi a mellettem lévő részen feküdt a kanapén, de amint a lábamat kihúztam, befeküdt a helyemre, kicsi fejét a párnámra hajtva... Meg kell mondjam, én az ilyet nagyon nem csípem... De mikor megláttam, hát csak nevetni tudtam a "büdös dög"-ön... Lehet rá haragudni? Ha sikerül, csatolom a fotót! Döntsétek el Ti! :)

Na csóközön mára!