Hát ez a nap is eljött végre! Drága gyermekáldásaim ma elvonultak a suliba. Olivér a legfiatalabb az osztályában, még családos emberek is járnak hozzájuk és mindenféle nemzetiség. Azt mondja kb 20 fő. Megkapták az órarendet, hát megszakadni nem fognak... Csütörtökön nem kell mennie, amúgy meg nyelv, matek, némi számítástechnika és valami munkavállalásra oktató tantárgy szerepel a listán. Lívia ugyanezeket fogja tanulni, az Ő osztálya is ilyesmi létszámú, viszont rajta kívül van még egy ázsiai, egy néger gyerek, a többi lengyel... Ebből tisztán látszik, milyen a népesség aránya itt Wellingboroughban... Lívia hétfőn és pénteken nem megy suliba, cserébe csütörtökön 9-5ig bent lesz... kicsit idétlen elosztás, de hát ez van... nem kell Nekik semmi tankönyv, csak füzet. Maga az oktatás hétfőn kezdődik csak, szóval még mindig lógnak. :) de már kapnak is diákigazolványt, majd az is kiderül, mi mindenre jó.

Nálunk a mazsigyárban semmi extra, hála égnek egész héten laza helyen voltunk. Úgy tűnik, ha itt van munka, akkor mi már mindig ide leszünk beosztva, ami nagy jóság. Örök hála ezért Edit barátnőmnek, akinek a farvizén evezünk. Persze mi is kitettünk magunkért Ernával, hogy ne hozzunk Rá szégyent, így mindenki elégedett. :) 

Amúgy ma vagyunk itt két hónapja... múlik az idő... :) És előttem a gyerekmentes 7vége! Jeee! Nem mintha sok vizet zavarnának itthon, de ahogy egyszer rég a kisfiam mondta, egy anyának is jár a szabadság! :)